Az arany - latinul aurum – jelentése a „ragyogó hajnal“.

Az arany vegyjele Au, az olvadáspontja 1 064 °C, a forráspontja 2 600 és 2 864 °C közötti.

Az arany nem származik a Föld bolygóról, a csillagok robbanásának következtében jött létre, a Föld bolygóra meteoritok szállították 200 millió évvel a Föld keletkezése után.

A földkéreg egy tonna kőzete átlagosan 0,0045 g aranyat tartalmaz.

A színtisztaság ("színtiszta" = tiszta, nem vegyes) egy számadat, a tárgyban vagy az ötvözetben található arany arányos össztömegéről.

Az arany alapvetően szinte mindenhol fellelhető, a kőzetből kerül be a vízbe, növényekbe és az állatok szervezetébe is.

Az emberi test körülbelül 0,2 milligramm aranyat tartalmaz, legtöbb a vérben található.

Az arany ehető, nem ártalmas a szervezetre, ezért a magas szintű gasztronómiában is alkalmazzák.

A színtiszta arany lágy, akár körömmel is megkarcolható.

Az ezüst után az arany a második legjobb vezetőképességgel rendelkező fém.

A Mengyelejev féle periódusos rendszerben az arany 79. rendszám alatt található.

Az arany magas sűrűséggel rendelkezik, 19-szer sűrűbb a víznél, 2,5-szer sűrűbb a vasnál.

Egy tonna mennyiségű arany 37,27 centiméter élű kockában fér el.

Egy uncia aranyból (31,1 g) egy 9 x 9 m nagyságú lap vagy 76 km hosszú szál készíthető.

A tárgyak aranyozásához 0,0001 mm vastagságú aranylapkákat használnak.

A világ összes fizikai aranya az Eiffel torony 1. emeletéig elfér.

A legnagyobb aranytégla a világon 250 kg-ot nyom.

A világon kitermelt arany készletei évente csupán 1-2%-kal növekednek.

A nugget a természetes nagy termésarany-darabok megnevezése, melyek mérete és formája különböző lehet.

A világ legnagyobb - 233 kg tömegű és 1,45 x 0,66 x 0,05 méter nagyságú - aranydarabját 1872-ben Új-Déli-Walesben találták.