A befektetési aranyat értékállósága miatt több ezer éve használják az emberek és az államok. A befektetési arany biztosíték az infláció miatt bekövetkezhető értékvesztéssel szemben – a pénz az infláció miatt veszíti az értékét, ezzel szemben az arany az emberiség egész történelme során – az ókori Egyiptom és Mezopotámia idejétől, az antik kortól egészen apjainkig – őrzi az értékét.
Az arany sok egyedülálló tulajdonsággal rendelkező nemesfém. Más fémekkel szemben vegyi szempontból rendkívül stabil. A színtiszta arany puha, de nagyon nehéz. A sűrűsége kétszerese az ólom sűrűségének. Ezen tulajdonságok kombinációja előre meghatározta az arany szerepét, mint ideális alapanyag az értéktárgyak és fizetőeszközök gyártásához. A modern korban pedig az arany széles körben használható általánosan az iparban és orvosi ágazatokban is. A befektetési arany az arany specifikus formája, amely a pénztőke biztonságos elhelyezésének egy formája. Aranytömbökről van szó (téglák), melyek nemesfém tisztasága 999,9/1000 – 24 karátos arany, azaz színtiszta arany.
A pénz/bankjegyek eredetileg pénztári elismervényként jöttek létre – az elismervényen szerepelt, hogy mennyi arany vagy ezüst van tulajdonosának a bankban. Egészen 1971-ig, amikor megszüntették az ún. Aranystandardot (Bretton Woods-i rendszer), sok valuta aranyfedezethez volt kötve. Jelenleg nem létezik olyan valuta, amelynek alapja valódi fizikai érték lenne. Az arany így elveszítette a fizetőeszköz szerepét, de továbbra is értékmegőrző.
A mai gyorsan változó világban egyre több ember vásárol fizikai befektetési aranyat éppen azért, mert aggódik a jelenlegi pénzügyi- és monetáris rendszer lehetséges összeomlása miatt.
